2012. február 16., csütörtök

Klasszikus almás pite - paleo

Ez a recept most kifejezetten a telet élvező olvasóimnak szól.

Van még otthon almátok? Akkor itt az ideje egy kis almás pitének!
A hideg, fagyos télben nincs is jobb a meleg almás piténél. Hát ha még a gluténmentes vagy tejmentes vagy mindkettő követő diétát követők is fogyaszthatják. Persze, cukormentes és paleo :)


Hozzávalók:

Tészta:
2 bögre mandulaliszt (= kb. 22 dkg)
2 db tojás, szétválasztva
2 evőkanál szőlőmagolaj
1/2 teáskanál szódabikarbóna
1 (bio)citrom reszelt héja

Töltelék:
4 db nagyobb alma
1 marék mazsola
1 teáskanál fahéj
1 teáskanál stevia


Olvasd tovább a Büfében.

A töltelékkel kezdjük a sütemény elkészítését:
Az almákat meghámozzuk, kicsumázzuk. Az egyiket kisebb kockákra vágjuk, a többit lereszeljük. Fazékba tesszük, összekeverjük a mazsolával, a fahéjjal és a steviával, majd közepes hőmérsékleten addig főzzük, amíg a töltelék össze nem esik és a folyadék nagyja el nem párolog.


A sütőt begyújtjuk 180 C fokra.
A mandulalisztet összekeverjük a szódabikarbónával. 

A tojásokat szétválasztjuk; a tojássárgákat elkeverjük a szőlőmagolajjal, a tojásfehérjét pedig egy csipet sóval félkeményre verjük. A tojássárgákat lágyan elkeverjük a tojásfehérjehabbal, majd az egészet hozzáöntjük a mandulaliszthez. Egy nem túl kemény, gyúrható tésztát kapunk eredményül.
A tésztát ketté osztjuk: egy részét a tepsibe (formába) tesszük, az ujjainkkal egyenletesen elegyengetjük, majd ráhalmozzuk az almatölteléket. A tészta másik felét két réteg sütőpapír között akkorára nyújtjuk, amekkora a tepsink (formánk). Lehúzzuk a felső sütőpapírt, a tésztát ráfordítjuk a töltelékre, majd lehúzzuk róla a másik sütőpapírt is. Ha maradt ki tésztánk, azzal díszíthetjük a süti tetejét.
Egy villával megszurkáljuk, betoljuk a sütőbe és kb. 35-40 perc alatt készre sütjük.



Tejérzékenyeknek:  Élvezd az ételt úgy, ahogy van. 
Glutén érzékenyeknek:  Élvezd az ételt úgy, ahogy van.  
Paleosoknak: 
 Élvezd az ételt úgy, ahogy van.  

2012. február 15., szerda

Édesburgonya chips

Rettenetesen egyszerű és nagyon finom, érdemes kipróbálni. 
Mint minden chipsnek, ennek is az a titka, hogy jó vékonyra szeleteljük az édesburgonyát. Ami ehhez kell, az egy jó mandolin (nem a hangszer) vagy egy erre alkalmas vágókoronggal rendelkező aprítógép. Én ez utóbbival készítettem, s mint látható, nem a hagyományos kerek formára, hanem hosszúkás csíkokra vágtam őket. 


Hozzávalók:
édesburgonya
szőlőmagolaj vagy kókuszzsír


Az édesburgonyát nagyon vékony (pár mm-es) szeletekre vágjuk, majd forró olajban kisütjük. Száraz konyhai papírtörölközőre szedjük, majd egy tálba átborítva sózzuk és tálaljuk.




Aki pedig kíváncsi arra, hogy születtek a fenti fotók, ne mulassza el előző bejegyzésemet az ételfotózás műhelytitkairól


Tejérzékenyeknek:  Élvezd az ételt úgy, ahogy van. 
Glutén érzékenyeknek:  Élvezd az ételt úgy, ahogy van.  
Paleosoknak: Az édesburgonya paleos voltáról megoszlanak a vélemények, irányzattól függ, hogy belefér-e a paleoba. Egy biztos, nem a burgonya rokona és a kitavai emberek is bőségesen fogyasztják.

2012. február 14., kedd

Hogyan készült.... - Műhelytitkok a fotózásról

Ez a téma kimeríthetetlen a gasztrobloggerek körében, s gondoltam, mint a téma egyik szakértője (értsd: le szoktam fotózni a kajákat), megosztom tapasztalataimat az ételfotózásban járatlan sorstársaimmal.


Bár soha senki nem kérdezte, hogy ezt vagy azt a fotót hogy készítettem, ezt nem írom a képek minőségének a rovására, inkább csak arra, hogy azokat látva mindenkinek elakad a szava.


Mi is a jó fénykép alapja?
Az első, hogy nem árt hozzá egy jó fényképezőgép. A jó alatt azt értem, hogy működik. Persze, jó és jó között ég és föld a különbség, de most erre ne térjünk ki. 
Én jelenleg a férjem Nikon D90-es gépét használom, aminek ő annyira nem örül, de még mindig jobb, mint az én régi Panasonic Lumix-om, amivel valljuk be, egy Nikon D90-hez képest nem lehet elég jó képeket készíteni. 
Különböző objektívekkel rendelkezünk (a férjemmel) és ezek közül leggyakrabban az 50mm f1.4-eset használom, amit használtan vettünk Hong Kongban és csak azért, mert Édes és Keserű Vera ezt ajánlotta. De tényleg. (Köszi, Vera! :) ) Hong Kongban meg csak azért jártunk, mert útba esett hazafelé, illetve mert nem csak a szép, zöld, fényes zakók hazája*, de az olcsó elektronikai kütyüké is. 
Vissza az objektívre: ha valaki nem tudja, mit jelentenek ezek a bűvös számok, mint 50mm meg f, nyugodtan kérdezze meg a Verát vagy valakit, aki úgy néz ki, mint aki tud fényképezni.


Na most nézzük a gépet. 
Az enyémen például van olyan, hogy WB, ami azt jelenti, hogy vájt belensz. Tudom, akcentussal beszélem az angolt, de ez van, a férjem szerint az enyém így is sokkal szebb, mint az szláv akcentus. 
No én ezzel a WB-vel szoktam kezdeni, mert ha ezt beállítom, akkor sokkal kevesebbet kell szenvedni a fotóbolttal. 
Ezt úgy kell beállítani, hogy megnézzük az időjárást. Ha napos, borús vagy árnyékos, az tök jó, mert olyan beállítás van a WB-ben is. Ha esős, akkor vagy a borús vagy az árnyékos beállítás a jó, ha pedig vihar van, akkor lehet szentségelni, hogy a kaja kész és már megint nem tudunk természetes fénynél fotózni. Az élet nem könnyű, tele van kihívásokkal.
Ha úgy látod, hogy napos, de egy kicsit felhős az ég, sőt még egy kis árnyék is van, akkor készítsd el a fotót több beállítással, aztán valamelyik csak jó lesz. Hidd el, ami a gépen szép képnek látszik, arról a számítógépen kiderül, hogy a színek teljesen elcsúsztak és a fehér például kéknek látszik. 


A második nagyon fontos dolog, az a fény-árnyék hatás. Erre azt javaslom, hogy nézegessünk sok-sok profi képet, mert azok sokkal szebbek, mint a mieink. 


Ha már eddig eljutottunk, akkor képzeljük el, hogy milyen képet szeretnénk (háttér, kiegészítők, stb), és próbáljuk meg azt megvalósítani. Kiegészítőnek én leggyakrabban a gyerekeimet használom, mert azt mondják, ha állat vagy kisgyerek van egy fotón, az mindig nyerő. A kaja meg kit érdekel?!?


1. Az első kép édesburgonya chipset ábrázol, a második hasáb-édesburgonyát.




Hasáb-édesburgonya



Beállítások:
blende:    őőőő
záridő:     őőőő
ISO:         őőőő
objektív:  na ezt legalább tudom! 18-70 mm f3.5



Így készült:


Megkértem, hogy mosolyogjon
Maguktól belenyúlkáltak
Megette
Beletenyerelt

Csapatmunka






Megjegyzés a kiegészítőkről:
Nekem általában két gyerek mászik a képbe, de ha neked csak egy van, az is elég. Az mondjuk nem árt, ha már helyváltoztatásra képes. 


Utómunka:
A képeket a fotóboltban szoktam egy picit feljavítani. Mivel olyan rettenetesen értek hozzá, ezért először megduplázom a képet, egymás mellé teszem őket és a másolaton dolgozom, hogy végig össze tudjam hasonlítani az eredetit a megváltoztatottal. 
A képnek adok egy kis auto contrast-ot, egy auto colour-t, majd egy sharpen-t, ami soha sem árt. Végül feliratozom (csak hogy megkönnyítsem a képtolvajok dolgát), elmentem psd formátumban, majd átméretezem 500x753 pixel méretűre és megint elmentem, de ezúttal jpg formátumban.


Végül pedig, hogy bizonyítsam, hova lehet fejlődni, megmutatom néhány régi képemet:


Póréhagymaleves, 2008
Itt még nem volt gyerekem és a fotóboltról is csak hallottam


Első fehér kenyerem, éjjel készítve, vakuzva, még a paleo korszak előtt
2009. eleje (sosem került fel a blogomra)




A félreértések elkerülése végett: imádom Vera képeit és persze a többi profi gasztrofotósét is, senkit nem akarok megbántani a fenti hülyeséggel. 
A szöveg és Vera bejegyzése közötti hasonlóság nem a véletlen műve. A gyerekek nem kitalált személyek. Én sem. Nagyon szeretem a fotózásról szóló sorozatokat és azt kívánom, bárcsak én is olyan gyönyörű képeket tudnék készíteni, mint Vera vagy a többiek. Le a kalappal előttük! De tényleg. 



* Aki tudja, miből idéztem, nyugodtan dobjon egy kommentet :)

2012. február 11., szombat

Banánkenyér-palacsinta

Első ránézésre egy szimpla palacsinta banánnal és dióval. Második ránézésre a palacsinta már nem egyértelmű. Aztán ha még meg is kóstolja az ember...!


A recept nem 100 % paleo, mivel zabpelyhet is tartalmaz. De ha különlegességre vágysz, érdemes kipróbálni.


Az eredeti, 2 adagos receptet megtripláztam, ennek ellenére nem 6, hanem 8 db palacsintát kaptam. Így lesz a 2x3=8... Nekünk egy kicsit még sok is volt, mivel elég laktató kis édesség. Hiába, már én sem vagyok a régi :)


Hozzávalók (8 adaghoz):


a palacsintához
1 bögre dió
2 bögre zabpehely
1 teáskanál szódabikarbóna
csipet só
2 nagy, érett banán
2 teáskanál vanília esszencia
1 evőkanál szőlőmagolaj (vagy más semleges olaj)
édesítő ízlés szerint, de el is maradhat


a feltéthez
2 nagy banán, karikákra vágva
kb. egy maroknyi durvára vágott dió
méz vagy juharszirup


A diót aprítógépben apróra vágjuk. Vigyázzunk, hogy ne aprítsuk túl, különben diókrém lesz belőle!
A dió után a zabpelyhet tesszük a gépbe és addig aprítjuk, míg durva liszt finomságú nem lesz.
A diót is és a zabpelyhet is egy nagy tálba öntjük és összekeverjük a szódabikarbónával és a sóval.
A banánt pépesítjük, összekeverjük a vaníliával, az olajjal és az édesítővel (én az egészet összeturmixoltam), majd hozzáadjuk a száraz keverékhez.
Palacsintasütőben pici olajon kb. 8 cm átmérőjű palacsintákat sütünk. A már megsülteket tartsuk melegen.


A kész palacsintákat megszórjuk banánkarikákkal és durvára vágott dióval, végül meglocsoljuk mézzel vagy juharsziruppal.


Nyami.






Tejérzékenyeknek:  Élvezd az ételt úgy, ahogy van. 
Glutén érzékenyeknek: A zab nyomokban tartalmazhat glutént, mivel a feldolgozási helyén szennyeződhet vele. Másfelől van benne egy gluténhez hasonló fehérje, ami szintén okozhat problémákat, ezért sajnos glutén érzékenyeknek nem javaslom az étel fogyasztását.
Paleosoknak: A zab csak kompromisszumos a paleoban, ezért rajtad múlik, kipróbálod-e ezt az ételt.

2012. február 6., hétfő

Frappuccino - Újratöltve

Igazán nem az idegeket akarom borzolni ezzel a jeges itallal, előre is elnézést. Nálunk nyár van és időnként az eső ellenére - vagy épp azért - olyan fülledt meleg van, hogy jól esik ez a szinte fagyiszerű ital.


Egy frappuccino recept már van a blogomon, de ez viszont más. Attól, hogy az egészet turmixgépben készítem, egész más a végeredmény. Szinte desszert!
Kedves Ausztráliában élő olvasóim, legalább ti próbáljátok ki! :)


Még egy megjegyzés: ellenőrizd, hogy a turmixgépeddel lehet-e jeget turmixolni. Nem mindegyik gép alkalmas rá.


Hozzávalók két adaghoz:


4 teáskanál nescafé
2 teáskanál édesítőszer (cukor, xukor, méz, stb, kinek mi tetszik)
1 jégkockatartónyi jégkocka
1 teáskanál vanília esszencia
2 dl hideg víz
0,5 dl tej* (növényi tej, kókusztej, kinek mi tetszik)


Mindent beledobálunk a turmixgépbe és 1-2 perc alatt sűrű jégdarát varázsolunk az adalékanyagokból.
Kétfelé osztjuk az italt, tetejét díszítjük és szívószállal tálaljuk.




* Bevallom töredelmesen, paleo ide vagy oda, én szójatejjel készítem ezt a finomságot. A tejre allergiás vagyok, a többi növényi tej pedig nem jön be. Találtam viszont egy olyan szójatejet, aminek nincs kellemetlen mellékíze, úgyhogy cappuccinohoz és ehhez a frappuccinohoz azt használom.


Tejérzékenyeknek:  Természetesen növényi tejjel vagy kókusztejjel készítsd el az italt.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az italt úgy, ahogy van.
Paleosoknak:  Természetesen növényi tejjel vagy kókusztejjel készítsd el az italt.

2012. február 2., csütörtök

Stefánia torta (gluténmentes, paleo)

Sokáig vacilláltam, hogy a születésnapomra Eszterházy tortát vagy Dobos tortát készítsek. Nagyon szeretem az Eszterházyt, de nem volt itthon elég dióm, már pedig másodjára mandula helyett dióval akartam elkészíteni. 
A Dobos torta ellen pedig az szólt, hogy nem akartam elkészíteni az egyáltalán nem paleo cukor tetőt, bármennyire is kihívás az elkészítése. 
Végül úgy döntöttem, hogy Stefánia torta lesz - mert mi is a Stefánia? Dobos torta dob nélkül :)


A korábban készített paleo Dobos tortához képest azonban egy kicsit változtattam a recepten, így most azt írom le. Sőt, a krémhez való mennyiség sem lett elegendő (látszik a képeken, hogy nem díszítettem túl a tetejét - azért, mert nem volt elég a krém), de az alábbiakban már a megemelt mennyiségeket adom közzé.


Hozzávalók a krémhez:
6 db tojás
3 kanál édesítő (nálam Natvia, ami stevia és erythritol keveréke), ízlés szerint lehet több
1 teáskanálnyi vanília paszta
15 dkg Lindt 85%-os étcsokoládé
3 evőkanál cukrozatlan kakaópor
30 dkg vaj (szerintem lehet ghí-t is használni, de most is maradtam a vajnál)
egy kevés rum vagy rumaroma

A csokoládét apróra vágtam. A tojásokat összekevertem az édesítővel és a vanília pasztával. Gőzfürdő felett habosra keverem, majd a gőzről levéve beledolgoztam a csokoládét. Amikor a csoki teljesen elolvadt, hozzáadtam a kakaóport és az alkoholt, végül hagytam a krémet lehűlni. 
(Míg a krém hűl, el lehet készíteni a piskótákat). Ezután hozzáadtam a szobahőmérsékletű vajat és habosra kevertem.

Hozzávalók a piskótához (egy 15 cm átmérőjű tortához):
7 db nagy tojás
laponként 1 csipet só
laponként fél teáskanál édesítő (nálam Natvia)
laponként három evőkanál őrölt blansírozott mandula
laponként fél kávéskanál szódabikarbóna

A 7 tortalapot külön-külön sütöttem meg. 

A sütőt előmelegítettem 180 C fokra (az enyém nem hőlégkeveréses). Mivel csak egy darab 15 cm-es tortaformám van, kivágtam két darab 15 cm átmérőjű sütőpapírt és az egyikkel kibéleltem a tortaformát. (Lehet hetet is vágni, de én spóroltam és ezt a két sütőpapírt váltogattam a lapok sütésénél).

Egy darab tojást a kézi mixer segítségével habosra kevertem a fél teáskanálnyi édesítővel, a csipet sóval és a szódabikarbónával , majd egy fakanállal lazán, de alaposan belekevertem az őrölt mandulát.
A sütőben kb. 15 perc alatt sült meg egy lap. Ellenőrizni kell, mert az én sütőm sajnos nem megbízható, nem jól zár.

Amikor az egyik lap megsült, kivettem, félretettem, gyorsan összedobtam a következő tésztát és betoltam a sütőben. Míg az egyik bent volt, az előző hűlt és le lehetett húzni róla a sütőpapírt. 

Amikor a lapok megsültek, egy kis pihentetés után összeállítottam a tortát: a lapokat megkentem a krémmel, majd bevontam a torta oldalát és tetejét is. A torta tetejére holland kakaót szitáltam, az oldalára pedig őrölt mandulát húztam. 








Tejérzékenyeknek:
 
A vajat ki kell váltani valamivel. Megpróbálhatod ghee-vel vagy kókuszolajjal.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van. 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...