Segal Viktor: Ízek és formák

Egy nyári délután a barátnőmmel csevegve szemem a könyvespolcot pásztázta. 
- Neked kétszer van meg Segaltól a Színek és ízek? - kérdeztem.
Barátnőm meglepődve felállt és odament a könyvekhez.
- Miért van kettő? Talán az egyik alá van írva? - folytattam tovább a kíváncsiskodást.
- Aha - nyújtotta oda az egyiket.
Kezembe vettem és jól megnéztem a címlapját ennek a szakácskönyvnek, melyről már oly sokat olvastam. Ausztráliából elég nehézkes a magyar nyelvű könyvek beszerzése, így amikor két évente hazalátogatunk, már egy komoly listám van, mit szeretnék beszerezni. Ez is rajta volt az aktuálison.
Óvatosan, ahogy csak egy új könyvet szokás, lapoztam, oda, ahova dedikálni szoktak és meg is találtam a bejegyzést:

Talán mondanom sem, hogy majd' kiugrottam a bőrömből örömömben :) Ekkora meglepetés ritkán ér :)


A könyv már első átlapozásra nagyon tetszett, de azóta több fogást el is készítettem belőle. Tele van olyan receptekkel, melyeket mi is könnyedén be tudunk illeszteni az étkezésünkbe: vagy eleve tejtermékmentes, gluténmentes vagy nem okoz nehézséget azzá alakítani.


Miután a Színek és ízek szakácskönyv ilyen meglepetést okozott, nem gondolkoztam sokat azon, hogy egy facebook-os felhívás láttán jelentkezzek az Ízek és formák tesztfőzésére. 
Egy főétel és egy desszert receptjét próbáltam ki a most megjelent új könyvből:

• Sült tőkehalfilé napraforgómagos gyökérzöldségekkel 
• Gránátalma sorbet mandulás-diós morzsával

Már a címük is jól hangzik, nem? Az ételek a családomnál is kiállták a próbát: mindannyiunknak nagyon ízlettek. 

Szeretettel ajánlom olvasóim figyelmébe Segal Viktor: Ízek és formák című szakácskönyvét. Közeleg a karácsony, írjátok fel az ajándéklistátokra, vegyétek meg egy szerencsésnek vagy ajándékozzátok meg csak úgy magatokat. Nem fogtok csalódni. Ízelítőnek pedig figyeljétek a blogomat, ahova hamarosan felteszem a könyvből kipróbált két receptet.