2011. március 30., szerda

Csokoládéfagylalt málnával és pisztáciával (glutén-, tej-, tojás- és cukormentes, paleo)

Ez a recept egy az egyben Pocak Pannától származik, azzal a különbséggel, hogy kevertem bele egy kis fagyasztott málnát, illetve pisztáciát szórtam a formák tetejébe. 
Mindezek mellett újításként kipróbáltam, hogy milyen, ha a szilikon muffin formáimban fagyasztom le a fagyit.
Hogy milyen? Szuper :)
Nagyon könnyen ki lehet szedni az adagokat a 6-os muffin formából, akkor is, ha csak 1-1 darabra van szükségem. A rózsás meg tök jól néz ki, nem? :)
Azt hiszem, a jövőben gyakran fogom alkalmazni ezt a módszert, mert ezeknek az egy adagos fagyiknak nagyon sok előnyük van. A díszítési lehetőségekről nem is beszélve.


Hozzávalók (8 adaghoz):

4 dl kókusztej
10 dkg 85 %-os étcsokoládé (nálam Lindt), apróra vágva
10 dkg mandulavaj (Ausztráliában almond spread néven keresd, a két nagy élelmiszerláncnál biztos van)
2 púpozott evőkanál holland kakaópor
1-2 evőkanál agavé szirup (vagy más édesítő, ízlés szerint)
1 teáskanálnyi vanília paszta
30 ml Amaretto likőr
1 nagy marék fagyasztott málna
1 kevés pisztácia, apróra vágva

A kókusztejet felmelegítem kb. 60-70 C fokra, majd beledobom az apóra vágott csokoládét és folyamatos kevergetés mellett felolvasztom benne. 
Leveszem a tűzhelyről, beleteszem a mandulavajat és alaposan elkeverem. Hozzáadom a kakaóport, az agavé szirupot, a vaníliát, végül a likőrt és mindegyik után jól összevegyítem. Én ehhez nem használok turmixgépet, csak egy buzogány habverőt. 
Amikor kész, gyengéden hozzákeverem a fagyos málnát.
A szilikonformák alját megszórom apróra vágott pisztáciával, rákanalazom a fagylaltot, majd az egészet egy lapos tálcán beteszem a mélyhűtőbe. 
Tálalás előtt kb. 15-20 perccel érdemes kivenni a mélyhűtőből és egyből tányérra tenni, hogy azon olvadjon fel.






Tejérzékenyeknek: Ügyelj arra, hogy a csokoládé ne tartalmazzon tejterméket. Egyébként élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Ügyelj arra, hogy a csokoládé ne tartalmazzon tejterméket. Egyébként élvezd az ételt úgy, ahogy van.

2011. március 28., hétfő

Kés a gyerek kezében

Még várandós voltam, amikor láttam egy sorozatot arról, hogy milyen nevelési irányzat jellemezte a hatvanas, hetvenes és a nyolcvanas éveket.
Emlékszem, mennyire meghökkentem azon, amikor az egyik hölgy maximális meggyőződéssel bizonygatta, hogy az ő általa képviselt irányzatban nevelt gyerekek 2 éves korukban milyen remekül használják a kést.
Kés nem való a gyerek kezébe!” – mondtam akkor felháborodva, de vajon valóban így van?

Az ominózus sorozat óta sok víz lefolyt a Dunán, gyermekem lassan két éves lesz – és remekül bánik a késsel.
Kisfiamat nem egy konkrét nevelési irányzat alapján kezdtem el nevelni, menetközben mégis úgy alakult, hogy ma már az említett hölgy elvét valljuk. Amin akkor megütköztem, azzal ma én váltok ki másokból hasonló érzéseket.

Kisfiamat születésétől kezdve sokat hordoztam, még itthon is. Belefektettem vagy ültettem a hordozókendőbe és így csináltam minden házimunkát. Ennek főleg akkor lett jelentőssége, amikor már pár hónapos volt, egyre többet volt ébren és egyre inkább igényelte a figyelmet, a társaságot. Az élet egy csecsemővel sem áll meg, akkor is kell főzni, ebédet és vacsorát készíteni, a hordozókendő pedig remekül bevált arra, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon. Természetesen hozzá kellett szoknom ahhoz, hogy hiába volt szabad a két kezem, egy kis buksi folyamatosan ott volt a melkasom előtt, le ne csöpögtessem, elég távol tartsam a kezeimet, de ebbe is bele lehet jönni. Kisfiamat minden lekötötte, amit csináltam, érdeklődve nézte, ahogy dolgozom és látta, ahogy a késsel bántam.
Alaposan megfigyelhette, hogy hogyan fogom a kést, hogyan használom, mert a mai napig soha egyetlen egyszer nem vágta meg vele magát.

Ha étterembe mentünk, óhatatlanul is a kezébe került egy-egy evőeszköz. Én mindig a villát vettem el a kezéből, nem a kést, mert szerintem az utóbbi kevésbé veszélyes, mint a villa. A villának szúrós hegye van, de egy éttermi kés (na nem a steakhez való) hegye lekerekített, recéivel pedig egy tisztességes húst el sem lehet vágni.

Kezdetben tehát ezek az evőeszköz készletből való kések voltak a gyakorló eszközei.
Kisfiam ma már nem a hordozókendőből, hanem a konyhapulton ülve követi a konyhai eseményeket. Bár nem csak követi, hanem aktívan részt is vesz a főzés-sütés, előkészítés folyamatában. Ha például zöldségeket szeletelek, akkor ő is segíteni akar: kezébe adok egy kisebb kést és egy szelet paprikát vagy uborkát és ő is gyakorolhat.
Természetesen szemmel tartom, mit csinál, hogy csinálja és menet közben az olyan balesetmegelőző dolgokat is megtanítom neki, hogy például késsel a kezünkben nem hadonászunk.
A nagyon éles és a nagy késeket továbbra sem használhatja, de a kenyérvágó késsel alkalmanként már gyakorolhat.
Mindez mindig szigorúan csak az én felügyeletem mellett.

Egyszer az egyik vendégünk tinédzser gyereke megjegyezte, hogy a kisfiam milyen ügyesen öntötte át a vizét egyik pohárból a másikba. Az édesanyja erre tényszerűen, mindenféle negatív felhang nélkül azt válaszolta, hogy igen, mert meg van neki engedve.
Valóban, ez nálunk a késre is igaz. Ahelyett, hogy kerek-perec eltiltanánkmegtanítjuk neki a kés használatát.

Amikor legutoljára étteremben jártunk, az étele mellé nem csak gyerekekne való villát, de kést is kapott. Büszként néztem, ahogy a kést a jobb kezébe, a villát a bal kezébe fogta és felnőtt módon, késsel-villával próbált enni J Azért néha a kezével még besegített ;)


Nektek mi a véleményetek a gyerekek korai késhasználatáról? Mikor tanítottátok meg gyermekeiteket késsel-villával enni?


2011. március 25., péntek

Málnaecet

Az olyan különleges ecetek, mint például a málnaecet, elég drágák szoktak lenni, holott házilag is nagyon egyszerűen el lehet őket készíteni.

Azt a módszert valószínűleg sokan ismeritek, hogy egy üveget feltöltünk fagyasztott málnával, majd felöntjük almaecettel, lezárjuk az üveget és állni hagyjuk. Pár nap alatt nagyon szép, látványos eredményt kapunk, mert az ecetnek szép piros színe lesz. Kiváló gasztroajándék. Én Mackókonyhánál olvastam erről, érdemes elolvasni az erről szóló bejegyzését.

Múltkor azonban más módon készítettem málnaecetet. 

A málnahabos tortámhoz málnaöntetet készítettem, szintén fagyasztott málnából. Amikor az öntetet leszűrtem, megmaradt a sok-sok mag. Lehetetlenség annyira átszűrni, hogy egy kevés málnahús ne maradjon a magon, így nem volt szívem kidobni. Helyette beletettem a korábban feleslegesnek ítélt málnamagot egy befőttes üvegbe és feltöltöttem kétszer annyi almaecettel. Lezártam és kb. egy hétig állni hagytam. Ekkor az ecetet leszűrtem, egy nyeles serpenyőbe öntöttem, a most már tényleg feleslegessé vált magot kidobtam.
Az ecetet felforraltam, majd alacsony hőmérsékletre visszakapcsolva hagytam rotyogni addig, amíg a folyadék fele el nem párolgott. Az ecet egy kicsit besűrűsödött, színe pedig sokkal intenzívebb lett
Az így kapott málnaecetet sötét üvegbe töltöttem és már másnap használtam is. Nekünk nagyon ízlett.

Persze, ez is lehet gasztroajándék, lehet szép üvegbe tölteni, de sötét üvegben tartósabb lesz.
Más bogyós gyümölcsökből is el lehet készíteni ily módon a különleges gyümölcsecetünket.  

Az én lelkemnek jót tett az egyébként kidobásra szánt gyümölcsmaradék újrahasznosítása.

Jobb oldalon a Mackókonyha-féle málnaecet, bal oldalon és a kis tálban az én málnaecetem. Az üveg ne tévesszen meg, egy üres, eredetileg szintén málnaecetet tartalmazó üvegcsébe töltöttem a házi változatot.

2011. március 21., hétfő

Borsos tokány

Nagyon ritkán készítek magyaros ételeket. Olyannyira, hogy amióta itt vagyok, soha egy pörkölttel meg nem próbálkoztam, nem is kívántam. A héten azonban amikor a húst vásároltam, belebotlottam egy tálcányi gyönyörű marhahúsba és gondoltam, itt az idő, hogy kipróbáljam, valóban más-e az íze, mint az otthoninak, ha pörköltszerűen főzöm.
Nos, ez a tokány egy otthon készülttel is felvenné a versenyt :) Nagyon finom volt.

Ennek ellenére egy jó ideig megint nem fogok ilyen ételt készíteni - túlságosan el vagyok szokva tőle...





Hozzávalók:

60 dkg marhahús,
1 nagyobb fej vöröshagyma, apróra vágva
15 dkg füstölt szalonna,
1 zöldpaprika, szeletekre vágva
1 paradicsom, héjától és magjától megtisztítva, szeletekre vágva
só, bors
1 dl fehérbor (elhagyható, én nem tettem bele)
szükség szerint zsiradék (nálam kacsazsír)

A húst vékony, kisujjnyi csíkokra vágjuk, a szalonnát szintén.
A szalonnát kisütjük, leszűrjük és félretesszük . A szalonna leszűrt zsírját szükség esetén kiegészítjük egy kis extra zsírral és megfonnyasztjuk benne a hagymát.
Beletesszük a húst, többszöri kevergetés mellett átsütjük, majd vízzel felengedjük, s a pörkölthöz hasonlóan kevés lében pároljuk.
Fövés közben hozzáadjuk a paradicsomot és a paprikát, egy késhegynyi törött borsot, a fehér bort, végül ízlés szerint sózzuk. 
Jól lefedve puhára pároljuk, majd zsírjára sütjük és hozzáadjuk a kisütött szalonnadarabokat. Pár percnyi sütés után kevés vizet öntünk hozzá, amivel kb. 10 percig forraljuk. 
A tokány leve rövid, sűrű, barna színű, tartalmas.

Az ételt körtés paszternákpürével és csemegeuborkával tálaltam. 

Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

2011. március 20., vasárnap

BLW, azaz az alternatív hozzátáplálás


Amikor megkerestek, hogy vajon írnék-e néhány bébiétel receptet egy induló oldalhoz, bajban voltam, mit is válaszoljak, hisz én soha nem adtam bébiételt a kisfiamnak. Mégis, akkor hogyan ismerkedett meg a gyermekem a valódi ételekkel? Erről szól a BLW, azaz a baby led weaning.

Mit is jelent ez?
Azt, hogy felejtsd el a püréket, a hagyományos bébiételeket, helyette hagyd, hogy gyermeked saját magát etesse. 

Vadul hangzik? :) Hm, számomra az hangzik vadul, hogy azért törjem magam (és a gyümölcsöket) a konyhában, hogy aztán egy teáskanálnyi gyümölcspürét belekönyörögjek a gyermekem szájába :)
Szeretek főzni, ezt igazán senki sem vonhatja kétségbe. Amikor még várandós voltam és a szülésfelkészítő tanfolyamon megkérdezték tőlünk, milyen élményekre vágyunk a majdani gyermekünkkel kapcsolatban, én azt válaszoltam, hogy szeretnék neki főzni. Mégis, amikor 6 hónapos lett, nem a hagyományos utat választottam.

Hogyan történik a BLW a gyakorlatban?
Nos, mi csak hagytuk, hogy a kisfiam megkóstoljon mindent, ami a tányérunkon volt és kedvet érzett hozzá. Mivel étrendünk egyébként is sok zöldségből, gyümölcsből, salátából áll, nem okozott nehézséget az egyszerű ízek megismertetése. A kisfiam elvette a tányérról azt, ami kívánatos volt a számára: a répát, az uborkát, a paradicsomot, stb. Természetesen fogak nélkül nem tudta őket megrágni, de érezte az igazi ízüket, szívta belőlük a nedvességet. Egy-egy zöldséget ott a szeme előtt összetörtem a villával, így ha akarta, megehette őket ilyen formában, de nem csináltam abból nagy ügyet, ha még sem. 
Ugyanígy ismerkedett a gyümölcsökkel is. Az egyik első gyümölcs, amit nagyon jóízűen "evett", a mandarin volt. Nem ette meg az egész gerezdeket, de kiszívta a levüket. Kezdetben még kipirosodott a bőre a szája körül, de aztán hozzászokott. Az epret is hamar megkóstolta, attól is piros lett a bőre, de amikor 9 hónaposan újra megkóstolta (egy partin úgy vette el a tálról, hogy nekünk nem tűnt fel), már semmi baja nem lett tőle. 

A lényeg, hogy a BLW során nincs tiltás és nincs megtévesztés: gyermeked azt kapja, amit te is eszel. A látványt összeköti az ízzel, az étel felismerhető a számára. A gyerekek egyébként is szeretnek utánozni, így szeretik azt csinálni, amit a felnőttektől látnak. Ha azt látják, hogy te megeszed a répát, ő is megeszi.

Nincs ütemezés, hogy milyen sorrendben történik a hozzátáplálás. Ezen a téren egyébként is ahány ország, annyi szokás. Magyarországon az almát ajánlják elsőnek, míg Ausztráliában a rizspelyhet, és ha egy harmadik országot néznénk, biztos valami más lenne az első helyen. 
Persze, arra figyelni kell, hogy mi okozhat allergiát, de ez nem attól függ, hogy mit adsz elsőnek és mit másodiknak.

Egyszer meg voltam hívva egy babaváró buliba, ahol az egyik játékos feladat az volt, hogy meg kellett kóstolnunk néhány üveg bébiételt és kitalálni az összetevőket. Jelen volt néhány gyermekes anyuka is, ennek ellenére nagyon kevés volt a helyes találat. Ez azért beszédes, nem? Hogy várjuk el gyermekünktől, hogy megegye a zöldségeket, gyümölcsöket, ha először csak pépeket kap, azokat is felismerhetetlen összeállításban? Nem tudja a látványt az ízhez kötni és ahogy mi nem ismerjük fel a pépben a répát, úgy ő sem fogja tudni beazonosítani később. 

Kisfiam ma mindent megeszik: zöldséget, gyümölcsöt, húst. Véleményem szerint azért is ilyen jó evő, mert kicsiként mindent megkóstolhatott, próbálkozhatott az ízekkel. Amit elé raktunk, soha nem volt tiltott, hogy "ezt még nem eheted". Ma magától elveszi a gyümölcsöket a tálból és eszi őket, odahozza a narancsot, hogy bontsuk ki neki. A salátalevelekkel sokáig csak próbálkozott, mert azok alapos megrágása gondot okozott neki - de nem adta fel és ma már azt is a tányérjára rakja :) Megeszi a halakat, a füstölt lazacot, még az osztrigát is. Szereti az olajbogyót és a kesudiót.

Édességet csak saját készítésűt kap, olyat, amiben cukor van, szigorúan nem. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy nem könnyű visszatartani más embereket attól, hogy cukrozott ételeket adjanak neki. Értem én, hogy az idegenek csak kedveskedni akarnak neki - de amikor a rokonok próbálnak édességet adni neki, annak ellenére, hogy tudják, ezt mi tiltjuk, azt nem tudom megérteni.
Sokakban megütközést kelt, hogy nem ehet (hagyományos) édességet, de hiszem azt, hogy ez gyermekem előnyére vágyik. 

Ami még fontos, nem aggódom amiatt, ha gyermekem "nem eszik eleget". A gyerekeknek elég kicsi a gyomruk, sokkal kevesebb is elég nekik, mint mi gondolnánk. Másfelől, egy gyerek nem fog szándékosan éhezni. Ha nem eszi meg azt, ami előtte van, nem ajánlok fel neki alternatívaként kenyeret vagy édességet, hogy "legalább azt egye meg". Szerintem ezzel csak elrontjuk a dolgokat és egy idő után csak azokat az ételeket fogja követelni. Nálunk ilyen probléma nincs. Ha a kisfiam épp nem éhes és később mégis kaját követel, kaphat gyümölcsöt, husit, de semmi olyat, amit egyébként sem adnánk neki.

Én ennek a módszernek tudom be azt, hogy a fiam 22 hónaposan olyan jól eszik - aztán hogy ez valóban így van-e, vagy csak egyszerűen szerencsénk van, azt a következő gyereknél meglátjuk :)



Kisfiam 6 hónaposan mandarint eszik

2011. március 18., péntek

Citrom

Jártatok már úgy, hogy szükségetek volt a citrom reszelt héjára, de a citromlére nem? Vagy megmaradt a fél citrom és mielőtt az is elfogyott volna, megromlott / megpenészedett?

Nálunk időnként sok citrom fogy, máskor kevés, de egyet utálok: ha ki kell dobnom ahelyett, hogy felhasználtuk volna. Amióta viszont bevezettem a következő praktikát, nem fordult elő ilyesmi.

Általában több fej (bio) citromot veszek egyszerre, főleg, ha szép a gyümölcs. 2-3 fejet félreteszek és kint hagyom a pulton, szem előtt. Ezeket akkor használom fel, ha a citrom héjára van szükségem, vagy halat eszünk és azokhoz gerezdekre van szükségem. Mi elég gyakran eszünk halat, így ennyi általában elfogy, mielőtt tönkremennének.


A maradék citromot karikákra vágom és egy műanyag dobozba teszem őket úgy, hogy minden egyes rétegre  egy darab sütőpapírt terítek, majd a dobozt beteszem a mélyhűtőbe
A sütőpapírra azért van szükség, mert nélküle a karikák egymáshoz fagynak és amikor szükségem van rájuk, nehéz őket szétszedni.

A rendszer előnye, hogy akár vízbe, akár teába teszem a fagyott citromkarikákat, az egyből lehűti az italt, s gyakran még jégkockára sincs szükség. Teába meg egyébként sem tennénk jégkockát, viszont így hamar iható hőmérsékletű lesz. 

A citrom mellett a lime-mal is hasonlóképpen járok el és azzal a citrommal is, aminek már lereszeltem a héját.


Nektek van hasonló citromos ötletetek?

2011. március 12., szombat

Jégkrém anyatejből

Pár hete anyatejből készült jégkrémet árultak London egyik éttermében, a tulajdonos szerint hatalmas sikerrel.

A Baby Gagának keresztelt jégkrémhez az alapanyagot 15 anya szolgáltatta, akik egy online kismama fórumra feltett hirdetésre jelentkeztek. Minden anyának egészségügyi vizsgálaton kellett átesnie, ugyanolyanon, mint ami a brit előírások alapján a vérdonorokra vonatkozik.
A begyűjtött anyatejet pasztörizálták, majd madagaszkári vaníliával és reszelt citromhéjjal ízesítették. A kismamák minden 10 uncia (280 ml) anyatej után 15, más hírforrások szerint 23 fontot (kb. 4700 - 7200 Ft) kaptak.

Az egyik tejdonor, Victoria Hiley szerint, ha az emberek tudnák, hogy az anyatej mennyire finom, talán több anya érezné örömtelinek a szoptatást.
„Ha elég jó a gyermekeinknek, akkor mindannyiunknak elég jó kell, hogy legyen” – nyilatkozta Matt O’Connor, az étterem tulajdonosa – „Néhányan fújolnak, amikor meghallják, holott az anyatej bio, szabadtartású és teljesen természetes”.

Az utolsó készletek azonban már nem a vásárlóknál, hanem az Élelmiszerellenőrzési Hivatalnál landolt bevizsgálásra. A Westminster-i Önkormányzat, akik az anyatejes jégkrémeket lefoglalták, aggodalmának adott hangot:
„Azok az ételfajták, melyek más emberek testváladékát tartalmazzák, magukban hordozzák a vírusfertőzés veszélyét, így akár hepatitis is lehet bennük”.

Mr O’Connor szerint ha az így lenne, akkor ezek az anyák komoly veszélynek tennék ki az anyatejjel táplált gyermeküket.

Véleményem szerint sokkal helyesebb lenne, ha az ellenszolgáltatásért cserébe begyűjtött és bevizsgált anyatejet olyan csecsemők kapnák, akiknek egyébként nem lenne más választásuk, mint a tápszer.

Nektek mi a véleményetek?



Ez nem anyatejből készült.

2011. március 11., péntek

Ma megnyílik!

Ma este 18.00-kor megnyit a Büfé!
Légy te az első vendég!
Szeretettel várunk.

Füstölt lazacos saláta

Pár napja ez volt az ebédünk. Annyira egyszerű saláta, hogy eredetileg nem is állt szándékomban lefényképezni, de olyan szépek voltak a színei, hogy végül mégis megtettem. 

Hozzávalók (2 személyre):
friss bébi spenót
1 csomag füstölt lazac
1 avokádó, megpucolva, magja eltávolítva, vékonyan felszeletelve
néhány darab koktél paradicsom, félbevágva
sajt (nálam mandulás-sárgabarackos kecskesajt)
málnás balzsamecet
olívaolaj

A spenótot egy tálban meglocsoltam a málnás balzsamecettel, jól átforgattam, majd két tányérra szedtem.
Mindegyik tetejére füstölt lazac szeleteket halmoztam, körberaktam félbevágott paradicsomokkal, majd igazságosan elosztottam az avokádót. A salátákra rámorzsoltam a sajtot, meglocsoltam egy kevés olívaolajjal és már tálaltam is.



Tejérzékenyeknek: A sajtot hagyd el.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Lágy sajt helyett használj kockára vágott kemény sajtot vagy hagyd el teljesen.

2011. március 9., szerda

Málnahabos torta csokoládés piskótaalapon (glutén-, tej- és cukormentes, paleo)

Emlékszel még a joghurttorta habosságára? Szeretnél megint olyan tortát enni, ami egy könnyű krémmel van megtöltve, mint a krémes? Akkor ezt a tortát neked találták ki! Illetve neked találtam ki :)
A múltkori kókusz mousse-t továbbgondoltam és elkészítettem ezt a nagyon finom, habos tortát, mely nem tartalmaz tejterméket, szóját, glutént és finomított cukrot.  . 

Hmmm, már látom magam előtt a lehetőségek végtelen tárházát...!

Hozzávalók (20 cm átmérőjű tortához):

Csokoládés piskótaalap:

1 1/4 bögre mandulaliszt
1/4 teáskanál só
1/4 teáskanál szódabikarbóna
2 evőkanál szőlőmagolaj
1-2 evőkanál agavé nektár (vagy más édesítő)
10 dkg étcsokoládé (85 %-os Lindl), apróra vágva, majd alacsony hőmérsékleten megolvasztva

Egy tálban keverjük össze a száraz hozzávalókat (mandulaliszt, só, szódabikarbóna), majd egy másikban a nedveseket (olaj, agavé, olvasztott étcsoki). Öntsük az étcsokis keveréket a száraz hozzávalókhoz és keverjük el jó alaposan. Ne ijedj meg, egy elég sűrű masszát fogsz kapni. Ha szükséges, 1-2 kanál vizet lehet hozzáadni.
Öntsd a masszát egy levehető oldalú, 20 cm átmérőjű kerek tortaformába és egyenletesen nyomkodd szét az alján.
Süssük a piskótát kb. 8-12 percig, ill. amíg a széle kezdi elveszteni a fényét és kezd száraznak látszani. Vigyázzunk, hogy nehogy túlsüssük.
Ha kész, vedd ki a sütőből és a tortaformában hagyd teljesen kihűlni, mielőtt a krémet ráteszed.

Málnahab:

4 dl kókuszkrém (sűrűbb, mint a kókusztej)
5 db tojássárgája
2 db tojásfehérje
2 evőkanál édesítő (ízlés szerint, nálam agavé szirup)
1 evőkanál zselatinpor
20 dkg fagyasztott málna

A fagyasztott málnát egy kevés vízzel addig főzzük és kavargatjuk, míg a szemek teljesen szétesnek. Amikor kész van, egy kis lyukú szűrőn átszűrjük, hogy ne legyenek benne magok. Az öntet felére a krémbe lesz szükség, a másik felét félretesszük a tálaláshoz.
A kókuszkrémet felmelegítjük kb. 60-70 C fokra. A tojássárgákat 1 evőkanál édesítővel habosra keverjük, majd folyamatos kevergetés közben beleöntjük a kókuszkrémbe. Kb. 10 perc alatt besűrítjük. Hozzáöntjük a málnaöntet felét és még 5 percig kevergetjük. Lezárjuk a főzőlapot, majd még mindig folyamatosan keverve hozzáadjuk a zselatint.
Az edényt hidegfürdőbe tesszük és időnként megkeverve lehűtjük.
A 2 tojásfehérjét egy csipet sóval felverjük, majd egy evőkanál édesítőt adunk hozzá és tovább verjük, amíg elég kemény nem lesz.
A tojáshab felét belekeverjük a málnakrémbe és alaposan elvegyítjük. Nem baj, ha a hab nagyon összetörik. Óvatosan hozzáadjuk a maradék tojáshabot is és szépen elkeverjük úgy, hogy ne legyenek benne nagy fehér tojásfehérje darabok.

Sütőpapírból levágunk egy akkora csíkot, hogy a piskótaforma függőleges oldalát bőven körbeérje, és ezzel kibéleljük a formát. A málnahabos krémet beleöntjük a piskóta tetejére, majd az egészet hűtőbe tesszük legalább egy éjszakára.
Másnap tálalás előtt a tortaforma karikáját eltávolítjuk és a papírcsíkot vigyázva lehúzzuk a torta oldaláról.
A maradék málnaöntettel tálaljuk.






Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

2011. március 8., kedd

Pangasius - a halak ketreces csirkéje

Nem a cápaharcsa tehet róla, hogy a nemzetközi nevén Pangasius kissé gyakrabban szerepel a mérgező élelmiszerekről érkező gyorsriasztásokban, mint azt várnánk. Mint mindig, most is az ember a bűnös, no és a túlhajszolt gazdasági érdek.

Olvasd tovább itt.

2011. március 7., hétfő

Hamarosan nyitunk!

jön
jön
jön
a Büfé
Hamarosan!

Sült répa borssal és paprikával

Megint répa, másképp. Nagyon finom köret.

Hozzávalók:
1 kg bébirépa, hosszában félbe vágva
1 evőkanál piros paprika
pár tekerés cayenne-i bors (de lehet frissen őrölt fekete vagy színes bors is)
1 evőkanál olívaolaj

A sütőt  220 C fokra előmelegítjük és egy tepsit kibélelünk sütőpapírral.
A répákat meglocsoljuk az olajjal, rászórjuk a fűszereket. Tepsibe rendezzük őket és kb. 15-20 perc alatt aranybarnára sütjük.


Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

2011. március 4., péntek

Papírban sült lazac zöldségekkel

Papírban sült, vagyis en papillote. 
Aki nem szeret halat sütni
- mert nem tudja, hogyan kell,
- mert mindig szétesik a hal, amikor süti,
- mert megég a hal
- mert fél a forró zsírtól / vajtól / olajtól,
az próbálja ki ezt a módszert. 
Egyszerű és még mosogatni sem kell utána. 

Hozzávalók (2 személyre):

2 szelet lazac filé, kb. 85g / db
olívaolaj
1 db bébi édeskömény, vékony szeletekre vágva
4 db bébi répa, hosszában félbe vágva
1 db cukkini, csíkokra vágva
fél db sárga kaliforniai paprika, csíkokra vágva
néhány szál friss kakukkfű
só-bors

Melegítsük elő a sütőt 220 C fokra. A felvágott, felszeletelt zöldségeket tegyük egy tálba és kézzel keverjük össze. Csak annyira kell, hogy eléggé elvegyüljenek.
Vágjunk le 2 db jó nagy méretű sütőpapírt és fele-fele arányban halmozzuk rájuk a zöldségeket. Locsoljuk meg egy kevés olívaolajjal (kb. fél-1 evőkanálnyi bőven elegendő). A lazac filék mindkét oldalát kenjük be olívaolajjal, szórjuk meg sóval, frissen őrölt fekete vagy színes borssal, majd helyezzük őket a zöldség kupacok tetejére. Tegyünk rájuk néhány  szál friss kakukkfüvet, majd zárjuk le a sütőpapír csomagokat*.
A lazacot addig sütjük, amíg a papír csomag egy kicsit felpuffad és enyhén megbarnul. Ez kb. 5-7 perc**.
Ha kész, nyissuk fel a csomagolást és helyezzük át az ételt egy tányérra. Ha ettől ódzkodsz, hogy nem sikerül egyben, tedd a csomagokat úgy, ahogy vannak tányérra és tálald őket így.




* Többféle módon lehet a csomagokat lezárni. A papír hosszanti két végét felhajtod középre, fentről lefele behajtogatod, hogy ne jöjjön ki belőle a szaft és a levegő, majd a másik két végét is kétszer-háromszor behajtogatod vagy egyszer behajtod és egy konyhai madzaggal egyszerűen összekötöd. 

** Ha először sütsz ezen a módon, akkor se süsd tovább, ha a csomagod nem puffad fel! Lehet, hogy nem zártad le jól. Ilyenkor inkább ellenőrizd a lazacot, hogy megfőtt-e.

A recepthez (más zöldségekkel) a The Cook's Book (Szakácsok könyve) szakácskönyvből származik.


Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.

2011. március 2., szerda

Mézes-mustáros répa köret

A répa méltatlanul van elhanyagolva a magyar konyhában, holott ha helyesen van elkészítve nagyon finom.
Ráadásul tudni kell róla, hogy a benne található A vitamint szerveztünk sokkal jobban tudja hasznosítani, ha meg van főve, mint nyersen. Persze, ehhez nem kell a répát szétfőzni, épp csak egy kissé ropogóssá párolni.

Ha nem vagy odáig a répáért, de hajlandó vagy megenni, próbáld ki ezt a köretet. Mi kenguru steak-kel ettük.

Hozzávalók:
0,5 kg bébirépa, megtisztítva, hosszában félbe vágva
1 evőkanál magos mustár
1 evőkanál méz
1-2 evőkanál olívaolaj

A répát gőz fölött kb. 5 perc alatt ropogósra pároljuk (a főzési idő a répák nagyságától függően kevesebb is lehet) és tányérokra szedjük. A mustárt keverjük össze a mézzel és az olajjal, majd csurgassuk a répára.
Rögtön tálaljuk.


Ez az édes-csípős öntet remekül illik a csirkehúshoz és a borjúhoz is.

A recept a Donna Hay magazin 2011. februári számából származik.

Tejérzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Glutén érzékenyeknek: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Paleosoknak: Élvezd az ételt úgy, ahogy van.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...